Pančevo – A lehetőségek városa

Pancevo városa Vajdaság déli részén terül el, mindössze 18 km-re található Belgrádtól , a dél Bánáti régió közigazgatási, gazdasági és kultúrális központja. A város területe 755 km2 és magába foglal még 9 települést : Banatski Brestovac, Banatsko Novo Selo, Glogonj, Dolovo, Ivanovo, Jabuka, Kacarevo, Omoljicu és Starcevo. A kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően három folyóra is van kijárata, 7-es közlekedési folyosó ( Duna-i transzferzális), valamint a 10-es közlekedési folyosó és a „Nikola Tesla“ nemzetközi reptér közelsége is előnyt jelent.
A város amely a Tamis folyó Dunába való torkolatánál található már a IX. században emlegetik mint: Bansif, Panuka, Panusca, Panoca, Pancsova, Pantschowa és Panzova. A valamikori Panuka a trákok és rómaiak által építet várom alapjaira épült, és a XVIII.-ik század közepén az osztákok lerombolták. A város, Bánátból a törökök kiüzése után, az Oszták Monarchia része lett, mint önálló tartomány, Tamisi Bánát névvel. 1794-ben szabad városá nyílvánitják, és a szigorú katonai szabályokat felváltotta a város település rendezésének fejlődése, valamint a mesterségek, kereskedelem és a kultúra fellendűlése. A XIX. század végén a településen található intézmények: két görögkatolikus templom, egy katolikus templom, egy evangélikus és egy református templom, egy román-görögkatalikus és egy zsidó imaház, valamint gimnázium és öt iskola. A XVIII. század végén és a XIX. század elején jön létre a város mai történelmi központja, kialakulnak a városi terek. Ebben az időszakban alakulnak meg a lakosok által létrehozott közösülések, mint az alább felsoroltak : Céllövészek egyesülete ( 1813) és a Pancevoi szerb templomi énekkar (1838), amelyek a mai napig fenmaradtak. 1869-ben megalakul a „Pancevac“ újság szerkesztősége – amely a legrégebbi fenállású hetilap Balkán félszigeten. XIX. század végén a várost vasútvonallal összekötik Becskerekkel és Verseccel, de egyidejüleg a Tamis folyó medrének rendezése is beindul, mindezen változások hozzájárulnak a település ipari és kereskedelmi fejlődéséhez. A háború utáni időszakban felgyorsul az iparosodás és az új bevándorlóknak köszönhetően megváltozik a város látképe.
A 2011-ben elvégzett lakossági összeírásnál Pancevo városban 123.144 lakos volt, a következő felbontásban 79% szerbek, 3,69% macedonok, 2,77% magyarok, 2,57% románok, 1,71% romák, 1,15% szlovákok, valamint a fenmaradt 20 különbözö nemzetiség képezte a lakosság kevesebb mint 1%-át.
Pancevo mint város nagyon gazdag kultúrális és ipari örkséggel rendelkezik. Többek között a város három emlékművel rendelkezik, melyeket a Kultúrális Miniszérium nagy jelentőségű mozdíthatatlan kultúrális javaknak nevezett ki: Átváltozás temploma, Vojlovica-i kolostor és az archelogiai lelőhely Grad Starcevo-nál. Pancevo városszívében található a legrégebbi ipari létesítmény Vajdaságban – 1722-ben épült sörfözde. Az épületek melyek a város ipari hagyatékáról tanuskodnak a Tamis folyó mellet vannak csoportosítva és ezen épület együttesek a következők:Vajfert sörfőzde, Piros raktár, v-ztorony, gőzmalom, Svilara stb. A második iparosodás alatt, a két világháboru közötti időszakban, létesülnek a következő gyárak: „Tesla“ villanykörte gyártó üzem, síküveg gyártó üzem, „Utva“ repülőgép gyártó üzem, míg a harmadik legjelentősebb iparosodás alatt alakulnak meg a következő üzemek, mely a második világháború utáni időszak : olajfinomító, „Azotara“ és „Petrohemija“. A város jó földrajzi stratégiai elhelyezkedésnek köszönhetően Pancevo város ipara virágzó jövő elé tekinthet, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban kedvezőtlen hatások érték.
2007.12.29-én kapta meg a városi státuszt Pancevo, a helyi önkormányzatot a városi képviselő-testület, a polgármester, a városi tanács valamint a városi közigazgatási hivatal alkotja. A városi szolgáltató központ 2009-ben kezdte meg munkáját, ezzel a városi közigazgatási hivatal lehetővé tette a lakosságnak és a jogi személyeknek a minőségibb, eredményesebb és korszerübb megoldását szükségleteiknek. A nemzetközi együttmükődés céljából Pancevo városa aláírt 14 oklevelet határon túli városokkal melyekkel testvérvárosi kapcsolat jött létre, a legintenzívebb kapcsolat Ravena provinciával áll fen.
A város gazdag kultúrális élettel büszkélkedhet, mely 15 aktív kultúrális központon keresztül bonyolodik le, valamint több mint 40 rendezvény szervezésében évente. Sportolok városának is tekintik a települést tekintettel hogy régotta ismert kiemelkedő sportoloiról.